A balkáni országok európai uniós csatlakozásától függ kontinensünk politikai ereje a következő évtizedekben. Ez korunk legfontosabb geostratégiai beruházása, mert a biztonság, a versenyképesség és a bővítés ma már elválaszthatatlanok egymástól: újraegyesítésének befejezése nélkül az Európai Unió soha nem éri el azt a szükséges léptéket, amelyre a mai világban való versenyképességhez szüksége van.
A Balkán történelmileg, földrajzilag és politikai értelemben is Európához tartozik. Olaszország ezt külpolitikájának egyik alappillérévé tette: adriai és mediterrán országként pontosan tudjuk, hogy tengereink biztonsága a térség stabilitásától is függ. Ezért határozottan támogatjuk ezen országok uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítását, hogy újraegyesítsük az európai családot, és ezzel a béke és a fejlődési lehetőségek terét minél inkább kiterjesszük.
Olaszország elkötelezettsége kiterjedt diplomáciai jelenlétben és folyamatos politikai párbeszédben jelenik meg: 2022 óta több mint száz magas szintű látogatás, kétoldalú találkozó és többoldalú kezdeményezés kísérte a tagjelölt országok reformfolyamait, és kézzelfogható módon támogatta közeledésüket az Európai Unióhoz.
Ennek jegyében Olaszország kezdeményezte a „Balkán Barátai” informális csoport létrehozását, amely azokat a tagállamokat tömöríti, amelyek a legelkötelezettebben dolgoznak azon, hogy az Európai Unió figyelme továbbra is a térségre irányuljon. A ma Rómában megrendezett találkozó – amelyen a térség külügyminiszterei vesznek részt – ismét megerősíti Olaszország határozott politikai szándékát, hogy új lendületet adjon a Balkán európai integrációjának.
Ezen törekvéssel összhangban Olaszország úgy döntött, hogy erre a találkozóra első alkalommal Magyarországot is meghívja. Bár Magyarország nem tagja az informális csoportnak, kiemelten elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés ügye iránt. A tanácskozáson ezért részt vesz Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter is.
A csatlakozás mélyreható reformokat követel meg: a jogállamiság megerősítését, a közigazgatás hatékonyságának javítását, a digitalizáció előmozdítását és az intézményrendszer minőségének fejlesztését. Olaszország e törekvéseket konkrét gyakorlati eszközökkel támogatja. Vezető szerepet töltünk be a közigazgatási intézményi partnerségi (Twinning) programokban és a rövid távú technikai segítségnyújtást biztosító TAIEX-programban, amelyek a csatlakozási folyamat központi elemei, mivel szakértelmet, tapasztalatot és intézményi kapacitásokat közvetítenek a tagjelölt országok számára. A Balkánon Olaszország biztosítja a legtöbb szakértőt ezekhez a programokhoz az uniós tagállamok közül: meggyőződésünk tehát, hogy az integrációnak már a csatlakozás előtt is kézzelfogható előnyöket kell nyújtania a polgárok és a vállalkozások mindennapi életében, erősítve ezzel az európai projekt iránti bizalmat. Éppen ezért rövidlátó megközelítésnek tartjuk olyan országok – például Szerbia – csatlakozási folyamatának halogatását, amelyek számos kulcsfontosságú területen már jelentős előrelépést értek el.
A Balkán fejlődésébe való befektetés Európa erejének növelésébe való befektetést jelent. Olaszország, többek között a térségben működő számos olasz vállalatnak köszönhetően, már ma is a régió egyik legfontosabb gazdasági partnere. A kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladja a 10 milliárd eurót, és mintegy 800 olasz vállalat működik a térségben, hozzájárulva a helyi gazdasági növekedéshez, a magas hozzáadott értékű foglalkoztatáshoz, a termelés korszerűsítéséhez, valamint a zöld és digitális átálláshoz. Fejlesztési együttműködésünk keretében meghatározó ágazatokban nyújtunk támogatást, az egészségügytől az infrastruktúrán át az energetikáig és a szakképzésig.
Legalább ennyire fontos a kapcsolódások kérdése. A Balkán összekötő kapocs az Adria, a Földközi-tenger keleti medencéje és Közép-Európa között. Ezért támogatjuk a nagy infrastrukturális folyosók fejlesztését, mindenekelőtt a VIII. páneurópai közlekedési folyosót, amely az Adriát köti majd össze a Fekete-tengerrel, valamint a vasúti, kikötői, energetikai és digitális hálózatok fejlesztését. Ugyanezen megközelítés jegyében tekintünk az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosóra (IMEC) is, amelynek megvalósításán Indiával és az Öböl menti országokkal közösen dolgozunk. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Olaszország arra törekszik, hogy e új útvonalak európai végpontjává váljon, miközben a Balkánt Közép-Európa és az euroázsiai folyosók természetes hídjává teszi. A kapcsolódások kérdése szorosan összefügg kontinensünk stratégiai autonómiájával, az ellátási láncok biztonságával és az élelmezésbiztonsággal is. Ezért hívtuk meg a mai találkozóra a FAO főigazgató-helyettesét, Maurizio Martinát is.
Az európai integráció, a gazdasági fejlődés és az összekapcsolhatóság szilárd biztonsági környezetet igényel. E téren is elsődleges felelősség hárul Olaszországra: tizennégy alkalommal vezettük a NATO koszovói KFOR-misszióját, kétszer az EULEX Kosovo missziót, háromszor pedig a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea műveletet, polgári és katonai eszközökkel egyaránt hozzájárultunk a térség stabilitásához és a daytoni békemegállapodás végrehajtásához.
A Balkán integrációja Európa számára geopolitikai döntés: a térség teljes jogú uniós tagsága megerősítené az Unió délkeleti szárnyát, fokozná stabilitását és növelné a világban való érdekérvényesítő képességét. Olaszország továbbra is azon fog dolgozni, hogy a régió európai uniós csatlakozási folyamata hiteles és az érdemeken alapuló maradjon, ugyanakkor gyorsabbá, kiszámíthatóbbá, valamint a polgárok és a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá és megközelíthetőbbé váljon. Kontinensünk számára ez mindenekelőtt történelmi következetesség kérdése, és csak ezt követően stratégiai szükségszerűség.
